Vagy csak szeretné szimplán magát vagy szeretteit meglepni valami
A globális felmelegedés a sarkvidéken sokkal látványosabb eredményeket produkál, mint a Föld többi részén. A jégtakaró olvadásával együtt még több szén-dioxid és metán kerül a légkörbe, ráadásul olyan rég elfeledett vírusok is felüthetik a fejüket, mint a fekete himlő, a lépfene vagy a pestis. És ez nem csak elmélet, volt is már rá példa.
Számos szervezet - a Greenpeace-től a Union of Concerned Scientist-on át a Világbankig és a Pentagonig - egyetért abban, hogy veszélyeztetett bolygónk számára a globális felmelegedés tán a legkomolyabb fenyegetés. A Pentagon jelentése például azt állítja, hogy a globális felmelegedés formájában jelentkező éghajlatváltozást „a tudományos vita szintjéről nemzetbiztonsági üggyé kell emelni" - még a terrorizmusnál is fontosabb üggyé.
A mérvadó tudományos álláspont értelmében a fosszilis üzemanyagok égetése okozza az egyre több áradást, szárazságot, hőhullámot és a tengerszint emelkedését. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) hivatalos közleményében már 2013-ban arra jutott, hogy a globális felmelegedés "rendkívül nagy valószínűséggel" az emberi tevékenységnek tulajdonítható, vagy "legalább 95 százalékban valószínű, hogy az emberi tevékenység a klímaváltozás fő oka az 1950-es évek óta". Az IPCC várhatóan legközelebb 2021-ben adja ki újabb hivatalos értékelését. A rendszeres mérések 19. századi kezdete óta az elmúlt négy év volt a legforróbb. TOVÁBB>>>
Elismerjük vagy sem, végletesen függünk a természettől. Tőle kapjuk ételünk minden falatját, minden lélegzetvételnyi levegőnket. A természet legdrágább kincsünk, ezért meg kell védenünk.
2016-ban egy fokvárosi tudományos konferencia résztvevői azt javasolják, hogy hivatalosan is zárjuk le a holocénnek (vagy jelenkornak) nevezett földtörténeti kort, és az 1950-es évektől kezdődő korszakot nevezzük antropocénnek. Antropo-, azaz emberi. A tudósok ezzel fel akarták hívni a figyelmet, hogy ebben a korban már messze az emberiség gyakorolja a bolygóra a legnagyobb hatást, nagyon sokan vagyunk, rengeteg állatot tartunk, rengeteg földet vonunk művelés alá, szemetelünk, betonozunk, és minden szénhidrogént elégetünk, amire csak rábukkanunk.
Az antropocén annak beismerése is, hogy mi vagyunk a bolygó urai, és minden, ami a Földdel történik, a mi felelősségünk. Ami elromlik, azt mi rontjuk el, és a mi feladatunk helyrehozni is.
A bolygó állapotának romlása nem véletlen: 1800 óta hétszeresére nőtt a népesség (ma már több mint 7,6 milliárdan élünk a Földön), a világgazdaság pedig a harmincszorosára emelkedett két évszázad alatt. Az emberi tevékenység hatása megkérdőjelezhetetlen az élőhelyek pusztulásában, a fajok kizsákmányolásában, a túlhasználatban, a környezetszennyezésben, az éghajlatváltozásban, valamint az invazív fajok és betegségek terjedésében. Kérdés, hogy mindezt vissza lehet-e fordítani, és ha igen, akkor hogyan? TOVÁBB>>>
MI, vagyis mesterséges intelligencia. Ha szóba kerül, leggyakrabban a Terminátor Skynetje, vagy a 2001: Űrodüsszeia HAL 9000-e jut eszünkbe. A gép, amelyik öntudatra ébredve teremtője, az ember ellen fordul. Mivel a tavaly elhunyt tudóslegenda, Stephen Hawking és a techrocksztár Elon Musk is többször figyelmeztetett már a mesterséges intelligenciával kapcsolatos veszélyekre, úgy érezzük, jogosan. A logika azt diktálja, hogy a gépagy sokkal fejlettebb lesz a humán intelligenciánál, ahogy egy robotkar is erősebb, gyorsabb bármelyik emberi végtagnál. Ráadásul nem fárad, és sohasem hibázik, azaz, ha egyszer tényleg öntudatra ébred és úgy dönt, kiirtja az emberiséget (már emberként sem túl nehéz összeszedni erre
néhány alapos indokot, milyen egyszerű lesz egy hiperintelligenciának), valószínűleg nem sok esélyünk lesz túljárni az eszén.Vagyis a mesterséges intelligencia-fejlesztéssel öles léptekkel rohanunk a végzetünk felé? Ellenkezőleg: a legégetőbb problémáinkat, a klímaváltozást, a túlnépesedést, a fegyveres konfliktusokat igyekszünk megoldani általa. Akkor Hawking és Musk tévednének? Ez sem teljesen igaz.
Magyar és németországi kutatók új eredményt értek el azzal kapcsolatban, hogyan befolyásolja az érzékelésünket az a modell, amelyet az agy a világról alkot. A felfedezés segít abban, hogy megértsük, mi az a nyelv, amelyet az idegsejtek használnak.
A mesterséges intelligenciára épülő technológiák, különösen a manapság egyre meghökkentőbb teljesítményre képes mélytanuló (deep learning) rendszerek olykor mintha egészen emberien gondolkodnának. Ráadásul a bennük megjelenő, egymásra épülő absztrakciós szintek is sok szempontból emlékeztetnek arra, ahogy az agy feldolgozza a külvilágból érzékelt információkat.
Monor város képviselő-testülete tavaly döntött róla, hogy a régebbi típusú nyomós közkutakat új, esztétikus és takarékos ivókutakra cseréljék. A döntés alapján Monor Város Önkormányzata megrendelte az ivóvíz szolgáltatást biztosító DAKÖV Kft.-től a közkutak cseréjét, mely lehetővé tette, hogy idén tavaszra felszerelésre kerüljenek az új típusú ivókutak.
Az első kilenc ivókút főként az intézmények és a forgalmasabb gyalogutak környékén jelent meg Monoron; ugyanakkor a város vezetői tervezik további helyszíneken is a régi közkutak cseréjét. A DAKÖV Kft. kivitelezésében a következő helyszíneken üzemelnek az új kutak: Petőfi Óvoda mellett; Gondozási Központ előtt; Kossuth Óvodánál; Tesz-Vesz Óvodánál; Ady Úti iskola közelében; Városi piac mellett a Bocskai utcában; Napsugár Óvodánál; a vasútállomásnál található Gera kert szélén és a József Attila Gimnázium előtt. TOVÁBB>>>
Itt olvashattok Monor egészségügyéről, orvosok rendelési idejéről, elérhetőségeikről. TOVÁBB>>>
A Smartbe a babakocsik netovábbja. Olyan messze van egy hagyományos babakocsitól, mint egy szekér az önvezető Google-autótól.
A Smartbe az intelligens babakocsik új generációja, forradalmasítja a dizájnt és a funkcionalitást, kielégíti a szülők és a babák minden igényét. Először is három különböző vezetési módja van. A manuális módban hagyományosan tolhatjuk a babakocsit. Power-assist módban az elektromos meghajtás rásegít, így sokkal könnyebb lesz tolni. Az önálló vezetés esetén a kocsit még fogni sem kell. Teljesen önállóan hajtja magát, és tartja az állandó kartávolságot a szülőtől. Így nem jelent gondot két nagy szatyor sem, de jól jöhet séta vagy kocogás közben is. TOVÁBB>>>
A Hold kialakulása után százmillió évekig ún. magkása boríthatta a felszínt, mielőtt az megszilárdult volna. Erről az elméletről nemrég egy, a Hold keletkezésével foglalkozó Royal Society konferencián számoltak be – ez azonban gyökeresen eltér a szélesebb körben elterjedt elmélettől, ami azt állítja, hogy 4,5 milliárd évvel ezelőtt a Hold felszíne teljes mértékben olvadt volt, majd a magmatenger lehűlt, és megszilárdult. Ezt az elméletet kérdőjelezte meg Sara Russell a londoni Természettudományi Múzeum minerológiai és bolygókutatási részlegének vezetője.
A magmatenger-elmélet főként az Apollo-program holdraszálló küldetései és a szovjet missziók által vett kőzetminták elemzésein alapul. Az Apollo-küldetések számottevő mennyiségű – 382 kg – holdkövet hoztak vissza a Földre, de ezek mindegyikét a Hold Földről látható oldalának relatív szűk kiterjedésű pontjairól gyűjtötték be.
A kövek emiatt nem feltétlenül reprezentálják a Hold egészét, és nehéz általános következtetéseket levonni belőlük. Emiatt – Russell szerint – keveset tudtunk meg a holdfelszín tényleges összetételéről.
A Hold keletkezését magyarázó hagyományos elmélet elég egyszerű: eszerint a szomszéd égitest először olvadt volt, majd később megszilárdult. Russellék szerint ez azonban nem teljesen igaz, és figyelmeztetnek arra, hogy a Hold mindig is „nagyon bonyolult geológiai objektumnak számított”. TOVÁBB>>>
Nincs bejegyzés