A globális felmelegedés a sarkvidéken sokkal látványosabb eredményeket produkál, mint a Föld többi részén. A jégtakaró olvadásával együtt még több szén-dioxid és metán kerül a légkörbe, ráadásul olyan rég elfeledett vírusok is felüthetik a fejüket, mint a fekete himlő, a lépfene vagy a pestis. És ez nem csak elmélet, volt is már rá példa.

Számos szervezet - a Greenpeace-től a Union of Concerned Scientist-on át a Világbankig és a Pentagonig - egyetért abban, hogy veszélyeztetett bolygónk számára a globális felmelegedés tán a legkomolyabb fenyegetés. A Pentagon jelentése például azt állítja, hogy a globális felmelegedés formájában jelentkező éghajlatváltozást „a tudományos vita szintjéről nemzetbiztonsági üggyé kell emelni" - még a terrorizmusnál is fontosabb üggyé.

Az olvadó grönlandi jégtakaró metángáz tonnáit bocsátja ki a légkörbe, és a jég alatti biológiai aktivitás az eddig feltételezettnél jóval nagyobb hatással van a légkörre. Erről szól legalábbis egy új tanulmány, amit a Bristoli Egyetem kutatói írtak.

Az általuk vezetett nemzetközi tudóscsoport három hónapon át táborozott a grönlandi jégtakaró szélén, olvadékvizet gyűjtve a nyári hónapokban az 1,8 millió négyzetkilométernyi jégtakaró ezen több mint 600 négyzetkilométeres vízgyűjtőterületéről, írja az MTI.

A Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányuk szerint új érzékelőket használva az olvadékvízben lévő metán valós idejű mérésére a kutatók arra figyeltek fel, hogy a jég alól a metán folyamatosan érkezik az olvadás idején. Számításaik szerint legkevesebb hat tonna metánt szállított a olvadékvíz mérőhelyükre a jégtakaró ezen területéről, ez nagyjából annyi, amennyit száz szarvasmarha bocsát ki.

A metángáz a harmadik legjelentősebb üvegházhatású gáz a légkörben a vízgőz és a szén-dioxid után. Bár kisebb koncentrációban fordul elő, mint a szén-dioxid, 20-28-szor ártalmasabb. Ezért kisebb mennyiségben is képes aránytalanul nagy hatással lenni a légköri hőmérsékletre. A Földön lévő metángáz többségét mikroorganizmusok állítják elő, amelyek a szerves anyagot alakítják át metángázzá oxigén hiányában főként lápos, mocsaras térségekben és mezőgazdasági területeken.

Elveszítette gleccserei felét Peru az elmúlt 40 évben az „agresszív” klímaváltozás miatt – közölte egy perui klímaszakértő.

A globális felmelegedés erőteljesen pusztítja a dél-amerikai Andok hegyvonulat gleccsereit, „a gleccsertömegek eltűnése felgyorsult” – mondta a veszélyről Erick Soriano, a gleccserek és hegyvonulatok ökoszisztémáit kutató perui nemzeti intézet (Inaigem) különbizottságának elnöke.

A földfelszín melegedése az emberi tevékenység következménye, ennek bizonyossága a tudósok szerint elérte az öt szigma szintet, vagyis a tudományos statisztikai mérőmódszer azon szintjét, melyet például 2012-ben a Higgs-bozon felfedezésekor alkalmaztak - állapította meg egy hétfőn közzétett tanulmány. A tanulmány az elmúlt 40 évben emelkedő hőmérsékleti értékek műholdas méréseit vizsgálta meg. Ezek alapján, az amerikai, kanadai és skót tudósokból álló kutatócsoport szerint a globális felmelegedés bizonyítékai már 2015-ben elérték az öt szigma szintet két tudományos műholdas adatkészletnél, a harmadik esetében 2016-ban érték el ezt a szintet.

"Az emberiség nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyjon ennyire világos jelzéseket" - írták a kutatók a Nature Climate Change című szaklap friss számában. Egy 2018-ban végzett kutatás szerint az amerikaiak 62 százaléka hiszi, hogy a globális felmelegedést az ember okozza, 2013-ben ez az arány még csak 47 százalék volt. Ennek ellenére Donald Trump amerikai elnök gyakran ad hangot kétségeinek és azt tervezi, hogy országa jövőre kihátrál a 197 ország által aláírt párizsi klímaegyezményből, mely véget akar vetni a fosszilis üzemagyagok korszakának, és tisztább forrásokból, például a szél és a napfény erejéből biztosítaná az energiát.

A mérvadó tudományos álláspont értelmében a fosszilis üzemanyagok égetése okozza az egyre több áradást, szárazságot, hőhullámot és a tengerszint emelkedését. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) hivatalos közleményében már 2013-ban arra jutott, hogy a globális felmelegedés "rendkívül nagy valószínűséggel" az emberi tevékenységnek tulajdonítható, vagy "legalább 95 százalékban valószínű, hogy az emberi tevékenység a klímaváltozás fő oka az 1950-es évek óta". Az IPCC várhatóan legközelebb 2021-ben adja ki újabb hivatalos értékelését. A rendszeres mérések 19. századi kezdete óta az elmúlt négy év volt a legforróbb.