A földköpenyből származó apró szemcsére egy dél-afrikai gyémántban találtak rá a kutatók. A felfedezés sok mindent elárulhat a mélyben lejátszódó kémiai reakciókról.

A dél-afrikai Koffiefontein bányában talált gyémánt különös, sötétzöld szennyeződéseket tartalmazott. Mint kiderült, ezek olyan ásványok, amik mélyen, 170 kilométerrel a felszín alatt, a földköpenyben jöttek létre. Az eddig nem ismert anyagot a híres geokémikus, Victor Moritz Goldschmidt tiszteletére goldschmidtitnek nevezték el.

A földköpeny vastagsága eléri a 2900 kilométert, ami megnehezíti a tanulmányozhatóságát. A köpeny felső részében a nagy nyomás és hőmérséklet hatására a szénből gyémánt jön létre. A gyémántképződés során persze egyéb ásványi szennyeződések is kerülnek a drágakőbe, amiket aztán vulkáni folyamatok juttatnak a felszín közelébe. A zárványok elemzésével a tudósok képet kaphatnak a földköpenyben játszódó bonyolult kémiai folyamatokról.

Az új ásványt tanulmányozó kutatók szerint a goldschmidtit összetétele egészen különleges; nagy mennyiségben tartalmaz nióbiumot, káliumot, és olyan ritkaföldfémeket, mint a lantán és a cézium. Ez azért számít rendkívülinek, mert a földköpenyben más elemek – magnézium, vas – dominálnak. Az ásvány alkotóelemei vélhetően idővel összegyűltek, létrehozva a gyémántban megbújó különleges ásványt.

A gyémántokba fellelhető goldschmidtithez hasonló zárványok jól mutatják, milyen képlékeny viszonyok uralkodnak a földköpenyben. A furcsa ásványt a torontói Royal Ontario Museum-ba szállították.